Meglepetés riasztások

A nyolc napos horgászatomat egy kihívásokkal és gyönyörű halakkal teli bánya tavon töltöttem. A húsz kilón felüli pontyok hazájában Gyékényesen, ahol a mai napig is működő bányászat folyik, nem egyszerű horogra csalni a halakat még akkor sem, ha már évek óta űzzük itt a sportágat. Ez a több mint 300 hektáros kristálytiszta víz, nem csak a halaknak ad otthont, hanem rákokat, kagylókat és még édesvízi medúzákat is megtalálhatunk benne. Egy igazi természeti csoda. Minden egyes alkalommal mikor meglátom ezt a vízfelületet és a körülötte lévő rengeteg zöldet, tudom, hogy ez az én helyem, ez az én világom.A nehezen érkező tavasz, már-már nyárias melegséggel, de végre megérkezett. Horgásztúrám előtt volt szerencsém találkozni a Balaton Baits néhány tagjával és egy hosszasabb eszmecsere után izgatottan vártam, hogy végre kipróbálhassam ezt a terméket és már fejben összeraktam, hogy mivel és hova fogok horgászni.


Mivel Április közepéről van szó és a víz legfelső rétege még 20°C alatt van, egy botommal mindenképpen part széli helyet kerestem. Horgászhelyem előtt helyezkedett el a "nagysziget" déli oldala, ami tökéletes erre az időszakra hiszen az uralkodó szélirány itt északi, ezért szélvédettebb és pár °C fokkal melegebb is. Érkezésem napján napos, száraz idő volt és néhányan el is árulták jelenlétüket egy-egy csobbanással a partszélben. Mint mindig a helykeresés számomra nagyon fontos dolog és ha kell, órákat töltök a vízen, hogy megtaláljam megfelelő helyet a végszerelékem elhelyezésére. Nem volt egyszerű dolgom hiszen szinte mindenhol moszatba botlottam a tapogatóólmommal ezért kissé elhúzódott a várva várt behúzás. Egy nádas és a mellette lévő korhadt bedőlt fa előtt sikerült találnom 4,5m mélyen a parttól néhány méterre egy viszonylag moszat mentes helyet, ahol a többi helyhez képest jóval keményebb és agyagosabb volt az aljzat.A bedőlt fák, bokrok védelmet és biztonságérzetet nyújtanak a halaknak. A 25lb-ás Gardner Vigilante előkezsinor és szintén a Gardner Continental Mugga 4-es méretű horog tökéletes párosítást eredményezett. Csalinak egy szem 25mm-es Balaton Baits by PIPSI széria P1 GLM-Meat-et (kagyló-hús) választottam. Etetésemnél ugyan azt használtam, mint amit csalimnak helyeztem fel, a P1-et és figyelembe vettem, hogy a tó rengeteg természetes táplálékkal rendelkezik és azt is hogy a téli időszak után a halak anyagcseréje kissé le van lassulva ezért keveset etettem. Összesen két marék (kb.8-10 szem) bojlit szórtam szét, felét a horog fölé másik felét pedig kör alakban a szerelékem köré.

A másik szerelékemet a sziget és a nyaraló oldal között nagyjából féltávon helyeztem el. Az itt elhelyezkedő plató teteje 6,5m, ami egészen 12m-ig hasít le. A határozottan kemény talajba leérkező tapogató ólmom feltekerése után nem csak moszatot, hanem az ebbe beleragadt kagylókat pillanthattam meg. Ahol kagyló van, ott jó eséllyel a ponty is megfordul táplálkozni. Végül a púptető alatt fél méterrel, pontosan 7m-en találtam meg az ideális helyet, ahova pedig a Balaton Baits by PIPSI széria P2 Krill-Strawberry-je (rák-eper) került egy szem 25mm-es formában. Etetési taktikám ugyan az volt, mint az előző szerelékemnél két marék bojli.A behúzást követően izgatottan vártam történéseket.

Ahogy a nap kezdett egyre lejjebb menni szinte megállás nélkül csobogtak a nagyobbnál nagyobb pontyok. Aztán az est beálltával minden elcsendesedett csak néhány madár csipogott kitartóan. Másnap reggel négy órakor megtört a csend, az év első kapására ébredhettem fel, ami a vártnál erőteljesebb volt, sőt egészen addig jelzett az adó-vevőm míg a botomhoz nem értem. Az adrenalinlöket ilyenkor a többszöröse a normálnál hisz elszoktam az ilyes fajta ébresztőhangtól. Fejlámpámmal megpillantva a stéget, láttam, hogy a partszélben elhelyezett botomon történik a kapás. Csónakba szálltam és elindultam a hal fölé. Miután fölé értem és elkezdődött a fárasztás kisebb fejrázások és egy-egy erősebb megindulás után 15 perc elteltével megszákoltam a 2018-as év első halát. 11,1 kg-ot mutatott a mérleg. Ez a gyönyörű kis töves pár perc elteltével már vissza is nyerte szabadságát. 
Jól szerepelt a P1 GLM-Meat
Az előző nap felhelyezett bojlim még a fárasztást követően is tökéletes állapotban volt ezért úgy döntöttem, hogy nem cserélem le. Etetésnek kb. másfél marék P1-et szórtam a horog köré. Visszahúzás után úgy éreztem, hogy jó helyen vagyok a szerelékemmel és bíztam benne, hogy lesz ott még nagyobb is.
Hajnali akció után csodás látvány, ahogy a felkelő nap megszínezi az égboltot
A nap hátralévő része és a következő nap teljesen eseménytelenül zajlott, ami cseppet sem zavart hiszen ott lehettem, ahol igazán jól érzem magam. Aztán a harmadik nap délelőttjén meglepődve láttam, hogy a több mint 48 órája lerakott szerelékemen történik az ejtős kapás, mégpedig a P2 Krill-Strawberry-n. Fárasztás közben azon elmélkedtem, hogy mennyire kiváló bojlival van dolgom, ugyanis még ennyi idő után is megállja a helyét. Egy 6,8 kg-os pontyot sikerült a szákba terelnem.
Reméljük még találkozunk!
Mivel szerettem volna nagyobb halakat is lencse végre kapni, ezért az eddig használt egy szem 25mm-es bojli mellé fűztem még egyet, így a dupla 25mm-esekkel vágtam neki a következő napoknak. A helyeket nem változtattam meg és nem is húztam újra hiszen az előző alkalommal bebizonyosodott, hogy a by PIPSI széria több napon keresztül is vonzó marad oda lenn.
A dupla golyók
Az időjárás a horgászatom megkezdése óta nem változott. A 25-30 °C -os nappali melegben lassan, de biztosan melegedni kezdett a víz felső rétege. Feszített víztükrön minden egyes mozgást észre lehetett venni és továbbra is a kiszemelt partszéli helyem körül locsogtak a várva várt versenyzők. A következő nap reggelén elmaradt a várt kapás. Tapasztalataim alapján Gyékényesen a kapások nagy része a hajnali órákban, reggel, délelőtt, illetve éjszaka szokott megtörténni. Napközben elég ritka, de mivel áprilisi hónapban vagyunk kiszámíthatatlan a többi időszakhoz képest. A rádiót hallgatva megörültem mikor az időjárás jelentésben bemondták, hogy a következő napokban érkezik egy hidegfront esővel, széllel. Igazi horgászidő veszi kezdetét. Örömöm tovább gyarapodott mikor délután öt órakor őrült jelzésbe kezdett a partszéli botom a dupla 25-re. Csónakba pattanva csónakmotoromat a maximumra állítva igyekeztem a hal fölé, megelőzve, hogy valamelyik akadóba húzza a szerelékemet. Szerencsére a mélyvíz felé, a parttal ellentétes irányba tört le. Éreztem, hogy itt már erősebb példánnyal van dolgom, és még tíz perc elteltével sem mutatta magát. Elképesztő erővel rendelkeznek az itt élő kisebb és nagyobb pontyok is. Még mindig nem tudtam megpillantani ezt a mélyre törő pontyocskát, de a feljövő buborékok jelezték, hogy perceken belül megadja magát. Így is lett, és a sikeres merítés után kivontattam a halat és mérlegeléskor 13,6 kg-ot könyvelhettem el. Úgy tűnt, hogy a dupla 25mm-es csali is jó választás volt és a fényképezkedés és visszaengedés után ismét várakozásba kezdtem.
Ez a hibátlan egészséges erőgép görbítette botomat
Az elmúlt napok tapasztalatait figyelembe véve a másik botomat is egy partszéli helyre telepítettem át. Egy bedőlt fűzfa elé öt méteres mélységben helyeztem el a felkínált csalit, a P2-t. Ismét másfél-két marék bojlit kör alakban beszórva vártam a behirdetett hidegfrontot. Egészen másnap délutánig kellet várnom az első komolyabb széllökésre, ami be is tolta a gomolyfelhőket. Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy. Vacsorámat fogyasztva késő délután hat óra magasságában brutális húzós kapásra eszméltem fel. Evőeszközöm eldobása után őrült rohanásba kezdett a zsinórom és utána én is. Botomat felemelve éreztem, hogy dolgos egyeddel lesz "munkám". Igazi kihívás volt még a hal fölé értem, hisz az erős szembe szél miatt a hullámok a csónakomba csaptak be, amit nagyon is élveztem. Aztán ahogy közeledtem a szélvédettebb partszélhez hirtelen megmutatta magát egy testes pikkelyes. Már csak a hal súlya volt a kérdés. Taktikusan a hal kiszemelt magának a parthoz közel egy akadót, de hátramenetben sikerült elhúznom onnan egy biztonságosabb, nyíltvízi részhez. Húsz perc után végre mérlegelhettem és egy kicsivel többet mutatott, mint az előző halam, pontosabban 14,5kg-ot.
A taktikus pikkelyes
Visszaengedés előtti búcsúzkodás
Ismét a GLM-meat nyerte el a halak tetszését és persze az enyémet is. Kihasználva a "jó időt" azonnal újra húztam. Horgásztársaknak üzenetet írva, durván egy óra elteltével egy csippanás szakította meg pötyögésemet. Szemügyre vettem a botokat és a frissen újra húzott botom jelzője világított, de semmi kapásra utaló jelet nem vettem észre. Gondoltam a szél tréfál meg. Aztán csippanás még egyszer, még egyszer és lassan, komótosan egyszer csak elindult a szerelékem. Itt már elég egyértelmű volt, hogy az előbb nem a szél játszadozott velem. Ismét vízre szállva a hullámokkal megküzdve a tett színhelyére értem. A fárasztás szinte egyhelyben zajlott, ott, ahova már napok óta horgászom. Nagyon érdekes volt. Bekészítve a merítőt alig vártam, hogy végre szemezhessek az alattam dolgozó hallal. Ez a fajta kapás és a hal viselkedése alapján egy nagyponty képe kezdett a fejemben kirajzolódni. Ahogy az előző halamnál itt is nagyjából húsz percet fárasztottuk egymást. A felszínre hozatal után láttam, hogy nem kapitális pontyról van szó, de egy kicsit sem érdekelt hiszen ilyen gyönyörű tükröst régen láttam. Mérlegem mutatója egészen 16,3kg-ig ugrott ki, aminek nagyon örültem. Már szürkület volt, de gyorsan lencsevégre kaptuk és már úszhatott is vissza szeretett otthonába.
Tükröm tükröm mondd meg nékem...

​ Leírhatatlan élmény egymás után kifogni két ilyen csodás tíz kilogramm feletti példányt ebből a tóból. Újból bebizonyosodott, hogy ebben a szeszélyes időjárásban jóval eseménydúsabb lehet horgászatunk. A következő nap reggelén, visszatért a napos, száraz idő és újból elsült a P1-es végszerelékem orsója. A háromméteres botom karikába hajlott, erőből itt sem volt hiány. Fárasztásom végét a feltörő buborékok jelezték és ezt követően már a hal sem szégyenlősködött tovább, megmutatta magát. Ismét egy szép tükröst terelhettem a szákba, aminek a súlya 12,7 kg volt.

Egy újabb tükrös, egy újabb tíz kilogramm feletti

A nap hátralévő részében helykereséssel foglalkoztam ugyanis szerettem volna még egy kapást kicsikarni a másik botomból, amin a P2 Krill-Strawberry volt. Mivel egyik helyet sem találtam megfelelőnek, mert mindenhol vastagon borított moszatot találtam ezért nem változtattam meg. Elérkezett az utolsó nap reggele és pakolás közben, amikor már csak pár dolgom maradt hátra a botok kiszerelése előtt, megszólalt a jelzőm, még pedig az, amin a P2 volt. Úgy tűnik a P2 már csak ilyen, kell neki néhány nap, hogy horogra csalja az ott tartózkodó pontyokat. Jó döntés volt, hogy nem változtattam helyet, hiszen így sikerült a hetedik és egyben túrám utolsó halával fotózkodni aminek a súlya 13,5 kg volt.

Mérlegelés előtti izgalmas másodpercek
A "kilépő" halam

Az itt eltöltött napok bebizonyították, hogy kevés etetéssel is eredményesek lehetünk egy ekkora tavon, mint a gyékényesi kavicsbánya tó. Etetési taktikám végig másfél-két marék bojliból állt, amit kör alakban pöttyintettem szét. Úgy gondolom, hogy sikeres volt a helyválasztás is és sikerült elcsípnem egy kisebb csapatot. Összesen hét darab pontyot fogtam, amiből hat darab tíz kilogramm feletti volt. Azt hiszem, hogy áprilisi hónaphoz képest ez egy jó teljesítménynek számít és bátran mondhatom, hogy jól működtek a Balaton Baits bojlijai ebben az elmúlt néhány napban és kíváncsian várom, hogy milyen lesz az év hátralévő részében. Viszlát, és köszönöm Gyékényes!

Tesztelés, élesben!
Gyékényesi kotró mélységében
 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Already Registered? Login Here
Vendég
2019. július 23. kedd

Facebook

 

Cím: EBK-Drinks Kft. 8630 Balatonboglár Klapka utca 16.
 
E-mail: office@balatonbaits.com
 
Telefon: +36 30 330-3111
 
Fax: +3685354301
 
Cégadatok:
adószám: 14696538-2-14
cégjegyzékszám: 14-09-309062